|
A Földközi tenger partjain őshonos nárciszfajták
elterjedésének északi határán, Magyarországon is előfordul a sáslevelű
nárcisz (Narcissus angustifolia) A Szentgotthárd melletti Istvánfalva
rétjén vadon tenyészik.
Kerti változatai a magyar kertek virágai között régóta
megtalálhatók. Murmelius 1533-ban megjelent latin-magyar szójegyzékében
a virágokról írt részben a szegfű és a liliom, a rózsa mellett a nárcisz
is olvasható. A főpapi és főúri kertek virágai között a XVI. sz-ban
gyakran előfordul.
A török hódoltság idején sok fajtája kerül a basák, bégek háremeit övező
kertekbe is. A Monarchia felbomlása, de különösen a 2. Világháborút
követő időszak visszaesést okozott a nárcisz termesztésében is.
|
|
A mindennapi munkám mellett kezdtem el a hagymás
virágok, köztük a nárciszok gyűjtését. Az adott körülmények között
elérhető változatok elmaradtak igényeimtől.
Az éghajlati adottságokhoz jobban alkalmazkodó,
szebb, magasabb, vágott virágként is megfelelőbb fajták elérése
érdekében kezdtem el a keresztezést.
Eleinte a magoncok tulajdonságai elmaradtak a
várakozásaimtól. Az újabb próbálkozások, s a szelekció szigorúsága végül
is eredményes volt. A keresztezéstől a virág elbírálásáig közel egy
évtized telik el. A második-harmadik generáció figyelemmel kísérése
életem felét átfogja. |
|
A legszebbnek ítélt
fajtajelöltjeimet bejelentettem az angol Királyi Kertészeti Társaságnak
nemzetközi elismerésre. 1987-ben fogadta el az „Aranka” az „Enikő” a
„Boglárka” az „Ildikó” és a „Mrs Jezerniczky” nárcisz fajtáimat.
Ugyanezek hazai elismerése későbbre maradt.
A második generációba a
magoncok egymás közötti és a magonc-fajta viszonylatú keresztezések
tartoztak. A magoncok között sok, az első generációt felülmúló egyedet
találtam. Ezek szaporítása folyamatban van. Szelekciójuk sok munkát, de
sok örömet is jelent. Néhányat bemutatok közülük.
A harmadik generációba a legszebb második generációs magoncok egymás
közötti keresztezései tartoznak. Ezek még nem érték el a virágzási
fejlettséget
|
